Zöldparadicsom-csatni közkívánatra

Rengetegen kérdezték/kérdeztétek, how it's made?

No, rengeteg a recept az interneten, de én szeretek könyveket bújni, így egy relatív jót - magyar ízlésnek megfelelőt, jó arányokkal - találtam.
Lelőhely: Szószok nagykönyve - Kossuth Kiadó

Az elkészítéshez egy rozsdamentes lábast vettem elő.
kb 2,5 kg anyaghoz (végtermékhez) szól a recept:

1,8 kg zöldparadicsom, kb 1x1-es kockákra vágva
0,45 kg savanykás alma, 1x1 kockára
0,45 kg hagyma apróra vágva
2 nagy gerezd fokhagyma, felaprózva
1 ek só
3 ek savanyúság fűszerkeverék (a szokásos, ki ahogy a savanyút készíti/szereti, ízlés dolga: őrölt mustármag, kapor, bors...)
0,45 kg cukor
0,6 liter 5%-os ecet (alma, bor..., én bodzaecetet használtam, saját készítésűt!)

Minden hozzávalót a cukron kívül tegyük fel főni, ahogy amúgy a lekvárokat általában, közben kevergessük. Amikor már jó sűrű, a cukrot egy másik edényben karamellizáljuk és a lekvárba öntjük (kesztyű, konyharuha legyen a közelben, mert a karamell súlyos égési sérüléseket tud okozni). Ahogy a lekvárba kerül, akkor is csapkod, vékony sugárban öntsük. (Aki nem szereti, simán is lehet cukrot hozzáadni, bár a karamell ad neki egy érdekes ízt. A leégés veszélye miatt a cukrot minden befőzéskor a végefelé teszem az anyaghoz, egy rizikófaktorral kevesebb... Másrészt, ha kicsapna a forrás miatt az anyagból pár csepp a kezünkre, nem "annyira" éget meg cukor nélkül. Ezért ha olyan lekvárreceptet olvasok, ami az elején adja bele a cukrot, rögtön lapozok is, mert az illető vagy nem csinálta meg maga tényleg, szóval nincs kipróbálva a recept vagy valaki nagyon szeret feleslegesen kevergetni ill kevergettetni mással). Sűrűre visszaforraljuk. Szárazdunszt. Kész.

Ami itt megint sokáig tartott, azok az előkészületek. Ősz közeledtével valami mindig megtalálja a paradicsomot, kártevő, köd, reggeli harmat, pára. Ezért minden paradicsomot leszedünk, a zöldeket is. A töveket kiszedjük és a komposztra kerül. A piros paradicsom meglepően sokáig eláll a hűtőben, kamrában, ha nem mossuk meg. A zöldek java felkerül a padlásra tovább érni, újságpapír borítás alatt. Éppen október, novemberre lesznek saját pirosparadicsomjaink odafönt, így még mindig nem kell a boltba rohannunk zöldségért az asztalra. A zöldek maradéka, ami már nem olyan szép, az kerül a csatniba, ezt jó alaposan átválogatjuk, megmossuk, a barna részeket kivágjuk, a kívül szép-belül hibás darabokat kidobjuk.
Idén az almánk nem volt olyan szép, elég kicsi maradt, ez is eltartott egy darabig, amíg megpucolgattam őket. A hagyma viszont gyönyörű, de sok kell. Az egyszerűség kedvéért - és időspórolás miatt - mindig késes darálót használok a hagyma összevágására. Megéri. A konyhában sem lesz erős hagymaszag, a kezem sem lesz olyan és tényleg hamar kész van.

Akinek kedve, energiája, a piacon még mindig lehet kapni zöld paradicsomot, hagymát, almát, akinek nincs a kertből. A recept már megvan!

Főzés előtt

A képen láthatóan idén uborkareszelővel gyalultam laposra a hozzávalókat, tavaly kockáztam, a tavalyi megoldás gyorsabb volt.