Mai apróságok

A gyerekek nincsenek itthon, még tavaszi szünet van, kicsit üres a lakás nélkülük. Kimentünk a kertbe, hiszen olyan jó ott lenni! Szép az idő, meleg van, végre hétig világos.

Szedtem pár fej pitypangot, kipróbáltam este a pitypangmézet. Eltartott egy ideig, mire leesett, hogy Maria Treben könyvében a recept, hiába kutakodok a neten, csak ezt találom, hiszen ennél nincs jobb. Egyenlőre jónak tűnik, bár még nem hűlt ki, a színe szép sárga, majd meglátjuk.

Elővettem az elnyűtt farmeremet, keresgéltem hozzá szabásmintákat, táska lesz belőle, ha átalakul. Ma valahogy eszembe jutott ez a projekt, Csaba pólóját tűrögettem, arra van írva, hogy "redesign". Csak annyit írtam a netes keresőbe, hogy "táska varrás" és a képek között keresgéltem, remek, egyszerű szabásrajzok vannak fönt. Ma egyenlőre csak a farmer szétdarabolásával végeztem.

És még a holnapi ebédre is jutott időm! Néha kell pár nap a gyerekek nélkül, bár olyan édesek, néha olyan csöndben játszanak együtt, hogy észre sem veszem, hogy itthon vannak.

Konyhaszekrény - a kihívás

A pince egyik legszebb darabja volt, amikor megvettük azt, - a gyönyörű képkeret mellett, ami persze gipszből van - a konyhaszekrény.

Ha a a dolog egyik oldalát nézzük
Először nem mertem kinyitni, tele volt egérszarral. Miután egeret nem találtunk, hiába zörgettünk, belenéztem: tele volt lim-lommal. Törött pohár, régi edények, divatjamúlt, töredező műanyag edények, egy merőkanál, lámpabúrák, babszemek, műtrágyadrazsék.
A fiókban rágott papír, permetszerek, fokoló, hordócsap, kötözőmadzag, szerszámok, a szokásos berendezés.
Az alsó részben még több edény, régi újságok, minden, ami nem fog kelleni.

Jobboldalt a páciens

Ha a másikat
Gyönyörű kivitelű, régesrégi tálalószekrény. Fája nem szuvas. A festék pereg, az üvegtáblái barna festékkel lefestettek. Milyen jól mutatna más színben és egy horgolt polcszél-dísszel.

Döntés
Megcsináljuk.
A takarításon túl vagyunk, szétkaptuk első alkalommal, kiürítettem (fúj fúj sz@r). Drótkefe finoman.
Ami előttünk áll: Kromofág, csiszolás, fatapasz, száradás, alapozó, festék. Hova tegyük. Horgolt polcszél-dísz. Minden lépést megosztok majd itt a blogon!

Kerttervezés - alsófokon

Még sose csináltam ilyen komolyan, mindent átgondolva - fákat, bokrokat, évelőket, kicsiket, nagyokat, mindent a maga helyére és lehetőleg jó helyre kell raknunk. Egy teljes év tapasztalata áll mögöttünk itt, kevés lesz. Lefényképeztem a kerttervemet, óriási és csak a szántó! A kiskert és a magaságyás más téma.

Epreskert Nr1.
Tavaly tettünk ide palántákat a fenti kertből. Akkor még nem volt teljesen üres a hely, tele mindenféle kísérletezéssel és egy óriási eső után. Kb 300 palánta került ide. A fennmaradó helyre, ami most még mindig nem teljesen üres, idén mákot terveztem, szép virágoskertem lesz a pince mellett és az augusztusi eperpalántázásig aratunk is, remélhetőleg.

Magaságyás
Kísérlet, vakondoktól védett terület. Tavaly tavasszal elkészült már a keret, teleraktam az alját csirkehálóval és metszésből származó jó hegyes tüskés rózsával. Majd kisebb ágakkal, szőlőmetszésből maradt szőlővesszőkkel, Némi gombakomposzttal. Ami hiányzott, az a föld. Nem mondom, elég fontos alkotóelem, így maradt ez késő őszig, és ma került bele komposzt rengeteg. Elkészült, előkészítettük, viszont az eső esik rendületlenül, nem tudok nekiállni. Az első felébe fűszerkertet terveztem, a második rész a kísérletezős, a mindentbele. Ide kerül az a kevés évelő is, amire idén szükségünk lesz: sóska, rebarbara. A sóska a lányok miatt, különösen Panni szeretni legelni, főzni nem jó, úgy nem szeretjük. A rebarbara miattam, várom már, dédelgetem tavaly május 5-e óta, akkor tettem el a magokat a földbe.

A kép felső csücskében az epreskert széle is látszik

Akácos
Megmondom őszintén, hogy fejtörés a létezése. Egyrészről a magyar akácméz hungarikum, másrészről az akác megtűrt, irtandó, tájidegen fafaj. Részünkről tüzelő lesz, mert kelleni fog. Kell az árnyéka és a szélfogó tulajdonsága, kell hogy legyen, egyfajta biztonság, hiszen mindig volt akácerdőnk, igaz nem ilyen jelzésértékű. Túl nagy ez a szántó, nem fogjuk tudni művelni.

Az út, az utak
Része a tervnek, akármilyen célt tűzünk ki magunk előtt (pl betakarítás), oda kell tudni jussunk, gyalog vagy kocsival. Itt mindkettőre lesz lehetőségünk.

A levendulás
Nincs visszaút, megrendelve, előleg lefizetve, érkezni fog. Várjuk a töveket.

A lényeg
A nagyjából 50x30 méteres tercia lesz a kiskertünk. Ezt kicsit részletesebben is megterveztem, úgy 30 centinként. Persze nem ilyen lesz, naná hogy nem ilyen, hiszen tele hibával és nagyzolással még így is. De kb ilyen lesz. Remélem!

Vakond: háború, csata vagy plüssjáték

Kibontakozóban a tavasz, érkeznek a vakondok.
A család férfi tagjai szerint ki kell irtani, a gyerekek szerint: olyan édes, selymes, kicsi-pici-aranyos.
A nőtagok meg vakondűző növényeket ültetnek, mint a kerti laboda.
Persze kirtani nem lehet, mert védett állat, de tény, hogy roppant bosszantóak, amikor a féltett növényeket kitúrják.Nemrég láttam egy kisfilmet arról, hogy Angliában hogy szedik őket össze csapdákkal, de arra már nem derült fény, hogy AZTÁN mi lesz velük.

Nagyon jó összefoglalót találtam a nőknek itt:
Vakondűző-vakondriasztó növények

A férfiaknak itt:
Vakondstop

A gyerekeknek itt:
A kisvakond nadrágja

Brokkoli, a túlélő

Már nem is emlékszem hol olvastam a brokkoliról bővebben, de megérte. Szeretjük enni, persze csak amit itthon készítünk, a menzai változatot nagyon el tudják rontani. Szeretjük nézni, hiszen érdekes növény és mindemellett virág, a gyerekeket roppant mód érdekli. És a szüleiket is, mindenképp ki akartam próbálni. Nőtt és növögetett, tényleg az idő hidegre fordultával lett egyre szebb, aztán egyszercsak nem nőtt tovább, már nem fejesedett be. Nem pumpáltam se komposzttal, se műtrágyával, amolyan megtűrt növény lett. Főleg hogy a férjem kelbimbónak kezdte nevezni, aztán rajtaragadt és magam is meglepődtem, hogy nem az lett belőle. Karácsony előtt a nagyját leszedegettem egy levesnek, vagy inkább letörögettem, mert éppen az első fagyos éjszaka után mentünk ki a kertbe szemlézni, a szára roppanva tört. A többi maradt lábon, majd jöttek és röpködtek a mínuszok, volt mínusz 10 is, több napon át.
Most tavasszal néztem újra rá, hogy kiszedjem, de a legnagyobb meglepetésemre túlélte. Túlélt mindent, a jeges szelet, a fagyot, a rókákat, még a pedagógussztrájkot is és most van. Növöget, fejlődik, fejesedik, virágzik. Boldog tavaszt, boldog nőnapot!
Szeretem.
Húsvétra jó lesz levesnek.

Vetőmagok

A kert körül forognak a napjaim, csak arra tudok gondolni, hogy mikor lesz már végre tavasz? Egyik nap nagyon enyhe reggel volt, igazi tavaszillat a levegőben. Panni kérdezte is, mikor elindultunk a suliba és beleszippantott a levegőbe: - Anya, ma van a tavasz első napja?

Olyannyira, hogy elkezdtem izgulni, ugye minden rendben lesz? Ugye jól indítjuk majd az évet? Ez az első igazi tavasz itt az új helyen, amikor minden a miénk. A szántó is fel lett ősszel szántva, kipróbáltuk a földet, megismertük a klímát, a kártevőket, a vakondokat és indulhat!

Elolvastam mindent a neten a vetőmagokról, oda-vissza, mindent, még azt is, amit tudni véltem, hogy úgy van, de a biztonság kedvéért.. aztán rájöttem, hogy ez hülyeség, hiszen az interneten mindent megtalálsz és annak az ellenkezőjét is.

Végül összeraktam a tavalyról megmaradt készletet, a fogott magokat, a lejártakat kiszelektáltam. Nagyjából kitaláltam, hogy mekkora mennyiségű zöldségre van szükségünk egy évben. Ez az egyik legnehezebb feladat, hiszen a mezőgazdasági termelést befolyásoló tényezőket is bele kell kalkulálni. Tavaly pl 4 fészek sárgadinnyét tettem el és mindet kitúrta a vakond, sok egyéb mással együtt Bevallom akkor nem szívesen gondoltam arra, hogy a vakond védett állat és előszeretettel nézegettem ezt az oldalt. Hiába vetettem vakondűző növényt.

A kerti laboda kiváló vakondűző

Nálunk a zöldbabot mindenki utálja a családban kivétel nélkül, de a sütőtököt és a céklát szeretjük. Mindenképp túltermelésre kell tervezni, a többi aztán mehet a családnak vagy a piacra, a legrosszabb esetben a komposztba, nem vész kárba.

Megterveztem a kertet is. A férjem szerint ez hülyeség, végül mégse oda kerülnek majd a dolgok, ahova eredetileg terveztük. Viszont legalább látom, mit hova.

Elképesztően nehéznek tűnik most. Remélem, ahogy a retek teremni kezd, már mindent szebb színben látok :)

A magokról külön bejegyzéseket terveztem, megérik.